Kunsági Borvidék

Kunsági Borvidék A 17-es számmal jelzett terület a Kunsági Borvidék
A Kunsági Borvidék a Duna-Tisza közén elhelyezkedő területével a legnagyobb borvidékünknek számít. A többnyire asztali borokat adó terület borai savakban, zamatanyagokban szegényebbek, lágyak. Gyakran magas a cukor és alkoholtartalmuk.

Kunsági borvidékKorábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett úgynevezett homoki bor a mindennapok bora és amellett, hogy kiváló minőségűeket is készítenek a legfőbb termék a „kocsmabor”, mely a hétköznapok fontos része. 

Hamvas Béla az itt termett borokról a következőket írta: „Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.”Kunsági Borvidék

A Kunsági borvidék nyolc körzetre tagozódik és összesen 96 település található a területén. Az egyes körzetek nagysága egyébként megegyezik az ország további borvidékeinek átlagos szőlőterületével. A borvidéket 68 hegyközség 32 800 szőlő-és bortermelő hegyközségi tag alkotja és mintegy 200 000 tonna szőlőt szüretelnek.

 

A Kunsági borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek melyből, tíz a jellemző, hiszen az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a Müller-Thurgau, a kövidinka, a kadarka, a kunleány és az olaszrizling foglalja el a teljes szőlőterület kétharmadát. Az itt készített fehér borok harmonikus összetételű, könnyed borok. A borvidék vörös bora a kadarka, mely rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos és a kékfrankos, mely finom, fűszeres és könnyed.

A borvidéken egyre több borászat palackoz üde, gyümölcsös, jó ivású minőségi borokat és a rozék között már az ország legjobbjai közé tartozik több ezek közül.