Fadíszítők

Fadíszítők
Szeretünk fákat díszítgetni.
Voltak idők és helyek példának okáért, amikor és ahol a lakodalmas menetek nem létezhettek örömfa nélkül. Ez az örömfa ajándékokkal volt teleaggatva, kendőkkel, pántlikákkal, amiket majd az új asszony feladata volt a lagzi éjszakájának hajnalán kiosztani a nagy nap legfontosabb közreműködői közt. A legelső természetesen, nyilván nem véletlenül, az anyós volt.

Ebből a hagyományból semmi nem maradt, de a menyasszonyok mindmáig szeretnek fát díszíteni. Most már azonban inkább csak fénnyel: lámpásokkal, gyertyával . Ha ezek fényénél megpillanthatnák a jövőjüket, a legtöbb esetben bizonyára nagy lenne az öröm – a többiről meg inkább ne beszéljünk.
A menyasszonyok és vőlegények az udvarlás korszakából a májusfát is jól ismerik, hiszen újabban divatba jött megint.
A köcsögfa már a hétköznapokhoz tartozik. Kannafával talán kevesebben találkoztak – a képen látható kuriózum a gombai tópart egyik hétvégi házának kerítése mögött díszlik.
A sörös dobozokkal kidekorált bokor azonban alighanem még ennél is ritkább a népi díszítőművészetben.
Még nyáron pillantottam meg, de azóta sem tett benne kárt senki. Vagy az ötletet honorálják ezzel, vagy azt, hogy a művésznek eszébe sem jutott a bokrok alá hajigálni a kiürült dobozokat, inkább alkotott valami maradandót.
A bokor pedig, mivel más választása nincsen, békésen tűri.
Most, hogy közelednek a hideg napok, azon tűnődöm, lesz-e vajon, akinek eszébe jut, hogy palackos fát alkosson, ezzel is felhívva a figyelmet a vörösborok kellemesen melengető tulajdonságára, netán a forralt borra való diszkrét utalással.
De attól tartok, amiképpen nyáron senki nem készített gyöngybuborékos palackokkal díszített fröccsfát, a z ősz és a tél is palackfák nélkül múlik el.
Talán, mert a bor mégis csak komolyabb és bonyolultabb jelentésű műfaj, mint amit a tejesköcsögök és tejeskannák, meg a sörös dobozok közvetítenek.

« vissza