A kivételes pünkösdi király

A kivételes pünkösdi király
A pünkösdi rózsa még mindig divatos virágnak számít, a pünkösdi királyválasztás azonban már rég bevonult a hagyományok emléktárába.
Pedig a szomszédunkban, Pilisen, nevezetes pünkösdi mulatságokat rendeztek. Egy közülük még arra is méltónak bizonyult, hogy bekerüljön nem csak a helytörténeti krónikába, hanem egy korabeli írónő, Vay Sarolta - akinek rendkívüli életútjáról viszont egy kortárs írónk, Rakovszki Zsuzsa írt lebilincselő regényt- révén részletes beszámoló is született a rendkívüli eseményről.

A krónikákból tudjuk, hogy Pilis község igen gyakori vendége volt Kármán József, aki a magyar irodalom első regényét, a Fanni hagyományait is éppen itt, a Beleznay kastélyban kezdte írni. A kastély könyvtárában egyéb műveit és levelezését is papírra vetette, emiatt aztán a könytár „Kármánszobává” lépett elő.
Kármán és regényének hősnője, FanniNem volt ez véletlen, hiszen a Beleznay kastély volt a családi fészke a magyar irodalom egyik legbőkezűbb támogatójának, Beleznayné Podmaniczky Annamáriának, aki Pesten is irodalmi szalont tartott fent. A kor minden neves művésze igyekezett ebbe a körbe tartozni, Kármánnak azonban különösen könnyű dolga volt, lévén ő nem csak a pesti társasági élet, de a pilisi kastély összejöveteleinek lelke is.
A Beleznayak címeres, hatlovas batárja gyakran fordult be a Kemnitzer kávéház elé, hogy Kármánt különféle mulatságokra Pilisre fuvarozza, de a pünkösdöt mindenképpen ott kellett töltenie – emlékezett irataiban Wartensleben Eszter grófnő, aki szerint ezek az összejövetelek „ mind össze voltak kötve a magyar irodalom fölemelésével”.
A Vay Sarolta által is feljegyzett eseményre1790-ben került sor.
Pünkösd ünnepének első napján versek, élőképek, színdarabok váltották egymást sok főúri szereplő közreműködésével a kastély színpadán. Este fényes bált rendeztek, a kertben még pompás tűzijáték is volt.
Másnap, pünkösd hétfőn már a köznépet is bevonták a mulatságba. Az Alberti felé elterülő réten versenyfutást rendeztek a pünkösdi királyságért, amelynek résztvevői a környékbeli paraszt legények voltak. Jöttek is a környező falvakból lobogó ingben, árvalányhajas kalapban, nyakukba akasztott karikás ostorral – írja a korabeli beszámoló. A szolgalegények szép lovakkal érkeztek- az úri vendégek hintón,vagy lóháton.
Amikor mindenki megérkezett, az elmúlt évi király, az inárcsi Lorán János koronával a fején járult Beleznay Miklósné elé, versben köszöntötte, majd felkapott a lovára. Tizenkét versenyző állt fel a küzdelemre, három futam követte egymást, a harmadik volt a döntő. Agyőztesnek Prónay Honoráta bárónő pünkösdi rózsákból font koszorút illesztett a fejére, de megillette még egy nagy kupa bor, egy kalács, és egy piros bőrerszényben öt arany is.
Ennek a versenynek a végén azonban Kármán József ért be elsőnek, aki titokban ruhát és lovat cserélt Raffai Pál bugyi legénnyel. A főúri társaság nagy ámulatát még annál is nagyobb ováció követte.
A verseny végeztével aztán muzsika csendült, a mezőre kisereglett nép táncra kerekedett. A bográcsokban rotyogott a gulyás, és mivel Beleznayné egy hordót is csapra veretett, kedvére evett-ivott, mulatott mindenki. A z úri nép azonban ekkorra már visszatért a kastélyba, ahol aztán még a következő nap is tartott a mulatozás.

« vissza